120 éves a budapesti villamos vasúti közlekedés
                                                                     

Budapest az osztrák-magyar kiegyezést követően, 1873-ban jött létre, Buda és Pest egyesülésével. A század végére Európa legfiatalabb nagyvárosa lett, lakosságának száma megháromszorozódott. A városegyesítés éveiben már épült a második állandó Duna híd, a Margit híd.
1878-ban megalakult a BKVT, azaz a Budai Közúti Vaspálya Társaság, majd egy év múlva lóvasútforgalmat indított el. 1885-ben már 15 viszonylaton bonyolítottak le forgalmat a lóvasúti hálózaton, a jelölésük kocsikra tűzött zászlóval történt.
1887 szeptemberében Kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium engedélyezte a villamosított vasútvonal próba- üzemét.
A főváros közmunkák tanácsa nem engedélyezte a felsővezeték kiépítését a város belterületén, ezért a Siemens et Halske cég egy alsóvezetékes rendszert dolgozott  ki.
A Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti egy kilométeres próbavonal engedélyezése  1887 október 1. én megtörtént. A következő hó végén november 28-án már el is indult a forgalom. A nyugati pályaudvar mellett épült kocsiszín is. 1000 mm nyomtávolságú vonalon két motor, és egy pótkocsi közlekedett. Legnagyobb menetsebesség 10 km/h. A vonatok végén fehér, és hátul piros lámpa volt.
1888-ban megalakult a BVV azaz a Budapesti Városi Vasút. Ők helyezték üzembe az első normál nyomtávú
1435 mm-es vonalat. A BVV a nagykörúti próbavasutat is elbontotta, és normál nyomtávú vonalat épített.
1890 március elején a Kerepesi útig, augusztusra a nagykörúti vonal Üllői útig tartó szakaszait is átadták.
1891-től BVVV-ként Budapesti Villamos Városi Vasút RT-ként folytatta tevékenységét.  Ugyanebben az évben üzembe helyezték az első gőzüzemi közúti vasutat is.

A 20.század elején már hét villamos vasúti társaság volt jelen a fővárosi utcákon:
BHÉV   Budapesti helyi érdekű vasutak
BVVV   Budapesti Villamos Városi Vasút RT
BVKV   Budapest vidéki közúti vasút
BURV   Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút
BKVT   Budapesti Közúti Vaspálya társaság
BBVV   Budapest-Budafoki helyi érdekű villamos vasút
BLVV   Budapest-Szent Lőrinci helyi érdekű vasút

Az első világháború utolsó éveiben már 1072 villamos jármű közlekedett Budapesten, kb. 382 millió utassal évente.

A háború után felmerült, a fővárosi közlekedés egyesítése. A Budapesti Egyesitett városi Vasutak (BEVV) megalakulása után egységes díjszabást is vezettek be. További eredményeket hozott a BSZKRT (Budapest Székesfőváros Közlekedési RT) megalakulása. A két világháború között számos korszerűsítés zajlott le. Egységes számozási rendszert vezettek be, új
kocsikat szereztek be. Kocsiszínek, forgalmi telepek is fejlesztésre kerültek.
1945 február 7.én indult el az első villamos Pesten, Újpest víztorony, és Forgács utca között.

A második világháború után a Fővárosi Villamos Vasút legfontosabb feladata volt az új járművek beszerzése. Forgalomba álltak a mai napig legendás UV-k, majd 1962-ben  elkészült az első két vezetőállásos csuklós villamos is.
Közben 1956-os forradalom ismét gondokat okozott, a villamos felsővezetékek kétharmadát újra kellett telepíteni, és 109 villamos rossz vagy menthetetlen állapotba került.
 
1968. január 1.én megalakult a BKV, azaz Budapesti Közlekedési Vállalat, mely napjainkban is működik, zártkörü részvénytársasággá alakulva. Járműállománya:
120 db Ganz csuklós
1 db Hungaroplan
40 db Siemens Combino
76 db TW6000 (Hannóveri)
320 db Tatra T5C5 villamos (ebből
80 db korszerűsítve)