120 éves a budapesti
villamos vasúti közlekedés
Budapest az osztrák-magyar kiegyezést követően,
1873-ban jött létre, Buda és
Pest egyesülésével. A század
végére Európa legfiatalabb nagyvárosa lett,
lakosságának száma
megháromszorozódott. A
városegyesítés éveiben már
épült a második
állandó Duna híd, a Margit híd.
1878-ban megalakult a BKVT, azaz a Budai Közúti
Vaspálya Társaság, majd egy év
múlva lóvasútforgalmat indított el.
1885-ben már 15 viszonylaton bonyolítottak
le forgalmat a lóvasúti hálózaton, a
jelölésük kocsikra tűzött zászlóval
történt.
1887 szeptemberében Kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium engedélyezte a
villamosított vasútvonal próba- üzemét.
A főváros közmunkák tanácsa nem
engedélyezte a felsővezeték
kiépítését a város
belterületén, ezért a Siemens et Halske cég
egy alsóvezetékes rendszert dolgozott
ki.
A Nyugati pályaudvar és a Király utca
közötti egy kilométeres próbavonal
engedélyezése 1887 október 1. én
megtörtént. A következő hó végén
november 28-án már el is indult a forgalom. A nyugati
pályaudvar mellett épült kocsiszín
is. 1000 mm nyomtávolságú vonalon két
motor, és egy pótkocsi közlekedett.
Legnagyobb menetsebesség 10 km/h. A vonatok végén
fehér, és hátul piros lámpa
volt.
1888-ban megalakult a BVV azaz a Budapesti Városi Vasút. Ők helyezték üzembe az
első normál nyomtávú
1435 mm-es vonalat. A BVV a nagykörúti próbavasutat is elbontotta, és normál
nyomtávú vonalat épített.
1890 március elején a Kerepesi útig, augusztusra a nagykörúti vonal Üllői útig
tartó szakaszait is átadták.
1891-től BVVV-ként Budapesti Villamos Városi Vasút
RT-ként folytatta
tevékenységét. Ugyanebben az évben
üzembe helyezték az első gőzüzemi közúti
vasutat is.
A 20.század elején már hét villamos
vasúti társaság volt jelen a fővárosi
utcákon:
BHÉV Budapesti helyi érdekű vasutak
BVVV Budapesti Villamos Városi Vasút RT
BVKV Budapest vidéki közúti vasút
BURV Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút
BKVT Budapesti Közúti Vaspálya társaság
BBVV Budapest-Budafoki helyi érdekű villamos vasút
BLVV Budapest-Szent Lőrinci helyi érdekű vasút
Az első világháború utolsó éveiben már 1072 villamos jármű közlekedett
Budapesten, kb. 382 millió utassal évente.
A háború után felmerült, a fővárosi
közlekedés egyesítése. A Budapesti Egyesitett
városi Vasutak (BEVV) megalakulása után
egységes díjszabást is vezettek be.
További eredményeket hozott a BSZKRT (Budapest
Székesfőváros Közlekedési RT)
megalakulása. A két világháború
között számos korszerűsítés zajlott le.
Egységes számozási rendszert vezettek be, új
kocsikat szereztek be. Kocsiszínek, forgalmi telepek is fejlesztésre kerültek.
1945 február 7.én indult el az első villamos Pesten, Újpest víztorony, és
Forgács utca között.
A második világháború után a Fővárosi Villamos Vasút legfontosabb feladata volt
az új járművek beszerzése. Forgalomba álltak a mai napig legendás UV-k, majd
1962-ben elkészült az első két vezetőállásos csuklós villamos is.
Közben 1956-os forradalom ismét gondokat okozott, a villamos felsővezetékek
kétharmadát újra kellett telepíteni, és 109 villamos rossz vagy menthetetlen
állapotba került.
1968. január 1.én megalakult a BKV, azaz Budapesti
Közlekedési Vállalat, mely
napjainkban is működik, zártkörü
részvénytársasággá alakulva.
Járműállománya:
120 db Ganz csuklós
1 db Hungaroplan
40 db Siemens Combino
76 db TW6000 (Hannóveri)
320 db Tatra T5C5 villamos (ebből 80 db korszerűsítve)