UV-MUV      
                                                                                                                  
                           
              


 Hosszúság: 13500 (UV1,2,3), 13690 (UV5)mm   Szélesség: 2300 mm  Magasság: 3100 mm  Összsúly: 19750 kg   Férőhely: (ülő/álló) 22/72 (UV1,2,3) 20/74 (UV5) fő   
 Tengelytáv:
1600 mm   Padlómagasság: 783 a kocsivégekben 668  mm
  Minimális ívsugár: 18 m    Kerékátmérő (új): 670 mm
  Ajtók: 2-1-2 (UV1,2,3) 2-2-2 (UV5)



  Gyártva:
1956-57 (UV1), 1957-58 (UV2),  1959-61 (UV2),  1962-65 (UV5).   

  A kocsik folyamatos javításokon, nagyjavításokon és átalakításokon estek át, mára tulajdonképpen    csak az alváz nagyobb elemei azonosak az erdetileg legyártottakkal.
                           
  Motor    TA 1.18                  4db, 600V, 4*37 kW-ost teljesitméynű villanymotor               

 

Fékrendszer:

Üzemi fék: négytörzsű akkumulátoros sinfék,
Rögzítőfék: Süritett levegős + kézifék

Csatlás
Az UV-n jelenleg található elektromos csatlások:
1. Erősáram (600V): A kocsik B végével szembenállva a tető pereménél bal oldalt.
2. Vezérlés (24V): A kocsik B végén a hátsó ablak alatt jobb oldalon; 50 eres csatlakozó.
3. Szolenoid (pótkocsihoz): A kocsik B végén, a tető pereménél jobb oldalt. Ezt csak a pótkocsi egyik oldalára szabad felszerelni, illetve a vele csatolt UV-t át kell állítani a szolenoidfék működtetésére. (Az átállítás a menet-fék hengeren történik, tehát kocsiszínben, nem vonalon.)
4. Sűrített levegő - ez csak a pótkocsis UV-kon használják - ez szolgáltatja a pótkocsi ajtóműködtetéséhez a táplálást, a tömlő csatlakozási pontja a zárlámpa fölött van.

A mechanikai csatlakozást a szoros csatolású Alemann-ütközők szolgáltatják: az ütközőrúd és az ütközőtányér közepébe csúsztatott csatlórudat két függő csapszeg tartja helyén. A csavarmenetes csatlásfejet ezután addig kell forgatni, amíg az ütközőfelületek összeszorulnak, kotyogásmentesek lesznek. A szerelvényt szakadásjelző biztosítja: egy barna dobozhoz erősített vékony, laza fémlánc lóg a kocsik közt. Szerelvényszakadáskor ez megfeszül, és megránt egy kis kart, mely befékezi a kocsit.

Jelenleg érvényben van egy korlátozás, mely szerint egy villamos-szerelvény maximum 3 kocsiból állhat, ebből 0, 1, vagy 2 lehet a pótkocsik száma, de régebben kísérleteztek M+P+P+M összeállítással is; ez az összeállítás nem vált be, mert a két pótkocsi túl nagy holtteher volt, romlott az UV menetdinamikája.

1962-ben a 3235-3258-as járművek felhasználásával csuklós UV-t készítettek (3799, majd 3729 pályaszámmal), amelyet 1966-ban visszaalakítottak két szólóvá. A kudarc oka, hogy a középre befüggesztett részhez közeli forgóvázak motorjait kiépítették, így 4 motornak kellett volna elvinnie az extra tömegű járművet. Mindemellett a járható ívek sugara is túl nagy volt, sok helyen nem közlekedhetett volna a jármű. Legtöbbet a 2-es vonalon volt forgalomban.