HG5CJX-2
azaz a packet-rádiózás életben-tartási kísérlete
Bevezető
Üdvözöllek kedves olvasó. Reményeim szerint, ha ezt olvasod, ismered ezt az üzemmódot, vagy ha nem, akkor kíváncsiságból jársz itt. Ha van kedved és lehetőséged, érdemes kipróbálni eme nagyszerű üzemmódot, amely valaha a fénykorát élte, de napjainkra több irányban is tovább fejlődött, és ez elavult. Ennek ellenére a ma használatos üzemmódok alapja, és egy igazán olcsó amatőr-játék. Ha már unod az analóg fóniázást, meg a sok nyomkodóst, és van esetleg echolink interfészed (pc-t a rádióval összekötő adatkábel), akkor már kész is vagy paketezni. Ha segítségre van szükséged bármiben, ne habozz, keress meg!
Most mi a folytatás ?!
Jelenleg az aprs frekvenciáján, a 144.800 MHz-n 1200 bauddal vagyok jelen, mert a BPQ nem csak node, bbs, és chat funkciókat tud, hanem APRS iGate és digipeater-t is. Eddig más frekin voltam, és bár ott is működött minden funkció az aprs-en is, nem volt sem érdeklődés, sem forgalom. A 800-on viszont hasznosan működik a gateway fonkció, kiegészítve az eddig már meglévőket, javítja a hálózat jobb elérhetőségét, főleg a belvárosi régióban, de kaptam jeleket már Törökbálinttól Kerepesig. Mind e mellett továbbra is működik a packet node (HG5CJX-5), és a CJXBBS. Ha valaki esetleg szeretne tenni egy próbát vagy kísérletet, itt a lehetőség. Igény esetén szíves tájékoztatást is tudok adni a felmerülő kérdésekről és az egyéb tudnivalókról. Előre bocsájtom, hogy többen is vannak akik e téren legalább guru-nak számítanának, amíg én csak egy lelkes felhasználó voltam és lennék ismét, ha lenne hozzá partnerem. De pont azért, mert fénykorában tetszett ez a játék, és most hogy szinte mindenki abbahagyta, hiányzik, és nem akarnám én is a sírba vinni a tapasztalataimat és tudásomat, szívesen megosztanám azzal, akit ez érdekel. A többiek már rég leírták, továbbléptek. Akiket meg még érdekelne, magukra maradtak.Nos, ezúton üzennék minden érdeklődőnek, fogjunk össze, építsük ki saját hálózatunkat, mint ahogy annak idején ez működött. Nincs veszve minden, még van remény, lehetőség. Csak rajtunk múlik, mire jutunk! Én megtettem a kezdő lépéseket, most te jössz és a többi érdeklődő. Mert egyedül ez nem megy!
(Az oldal alján feliratkozhatsz a levelezőlistánkra!)
Hogyan tudunk packet-rádiózni? Katt erre a sorra!
paramétereim:
- QTH, locator: Budapest, JN97MM70
- RIG: Yaesu VX-1000(p2c2)/20W
- antenna: Triostar (2m)
- FRQ: 144.800 MHz
Mi is az a Node?
A packetrádió (csomagrádió) átvitelnél ugyanazt a vivőfrekvenciát egyszerre több állomás is használhatja, mivel az állomások számítógépei (a frekvencia foglaltságát is figyelve) a megfelelő időpontban automatikusan adják le az operátor által bebillentyűzött karakterekből (és üzemi információkból) képzett adatcsomagot. A vevőállomás számítógépe fogadja a neki szóló információkat, és értékeli, hogy a vétel hibátlan-e. Hibátlan vételnél a szöveget a monitor képernyőjén megjeleníti. Ha a vétel hibás volt, a vevő számítógép (amikor szabad a frekvencia) adásra kapcsol, és automatikusan ismétlést kér a szöveget leadó állomás számítógépétől, mindaddig, amíg hibátlan jelet nem vesz.
A packetrádió átvitelnél FSK modulációt használnak. A 2m-es amatőrsávban az átviteli sebesség 1200 Bd, a 70 cm-es sávban 9600 Bd. (Az adatátviteli sebességen kívül a kódolás formátuma is különbözik. Az adatátvitelhez AX-25 protokollt használnak.)
Packetrádió átvitel természetesen elképzelhető két, egymással közvetlen kapcsolatot létesíteni képes rádióállomás esetén is. Ugyanakkor az, hogy egy frekvencián sok állomás képes egyidejűleg figyelni, de egyszerre csak az egyikük adhat, hasonló helyzetet jelent, mint az átjátszó állomások és az azt használó rádióállomások kapcsolata. Ez lehetőséget ad arra, hogy packetrádió összeköttetések elősegítésére is használjunk digitális átjátszókat (digipeater), melyeket node-nak neveznek. A node-okat (csakúgy, mint a fónia FM átjátszókat) olyan helyeken (hegycsúcsokon, magas épületek tetején, stb.) telepítik, amelyekre nagy területről van rálátás, és így e területről kis teljesítményű (esetleg kézi) rádió adó-vevővel, és egyszerű antennával is elérhetők.
Vannak szimplex üzemű amatőr node-k, amelyek vételi és adási frekvenciája azonos, mások félduplex üzemben működnek (adási és vételi frekvenciájuk különböző, de nem adnak és vesznek egyidejűleg). A node-hoz csatlakozó felhasználónak természetesen az adott node adási és vételi frekvenciájának megfelelően kell saját rádióadó-vevőjét beállítani.
A packetrádió (csomagrádió) node-k sokkal szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak, mint egy átjátszó. A node-k (külön, a node-k közötti adatforgalomra használt frekvenciákon és adatátviteli sebességgel) egymással is kapcsolatban állnak, és világméretű hálózatot alkotnak. (Újabban az interneten keresztül is elérhető a node-k rendszere.) E hálózathoz csatlakoznak packetrádiós BBS-ek (postaládák) és a dx-clusterek is. A node-t vezérlő számítógép a node-hoz csatlakozó felhasználó parancsainak megfelelően kapcsolja a kért rádióállomást, node-t, BBS-t, vagy DX-clustert. Az összeköttetés felépülése után (az összes közbenső, az állomások jeleit reléző node-n keresztül) az állomások egymással forgalmazhatnak. A node-k hálózatának igénybe vételével interkontinentális URH összeköttetést létesíthetünk olyan egyszerű rádióállomással, amely csak arra alkalmas, hogy a legközelebbi node-al kapcsolatba lépjünk.
(forrás: hamWiki - URH node hálózat)
Észrevételeket, javaslatokat, segítséget szívesen fogadok és adok!
Skype-n: "t-laci60" / Zello-n: "HG5CJX" csoport (direkt rádiósoknak, konferencia lehetőséggel!)